Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A karácsony igazi pillanata

2013.12.08

Nemrégiben egy napilap hasábjain a nagyáruházak karácsonyi dömpingjéről volt szó, kihegyezve arra, hogy gyakran már októberben elárasztanak bennünket az ünnepi őrülettel. Ám ahelyett, hogy leszólták volna, hogy az év legszebb ünnepére mennyire rátelepedett a kapitalizmus szelleme, inkább mentegették a bevásárlóközpontokat, mondván, hogy csupán a mi igényeinket igyekeznek kielégíteni. A pontot az i-re számomra azonban egy reklámpszichológus tette fel, a következő megnyilatkozásával: „Sohasem a pillanat, hanem a várakozás a fontos. Úgysem tudja senki behatárolni, mikor jön el a karácsony igazi pillanata.” Szerinte a karácsony varázsa a várakozásban és a készülődésben rejlik, ezt használják ki a kereskedők.

Nem állítom, hogy a készülődésnek nincs meg a maga hangulata, de azért nagyon szomorúnak találom, hogy egy pszichológus ennyire nem látja a fától az erdőt. (Vagy igyekszik nem láttatni?) Arra kellene törekednie, hogy megtanítsa az embereket visszatalálni a jelen pillanatba, amitől nagyon eltévedtünk. Ehelyett éppen arra buzdít, hogy csak így tovább. Nem a pillanat a fontos. Éljél csak egy soha el nem jövő ábrándnak, egy soha ki nem elégülő vágynak, mert akkor vásárolsz jó sokat, aztán jól van.

Hadd mondjam el, hogy a karácsony igazi pillanata igenis eljön. Sőt: a karácsony igazi pillatanai eljönnek. Mert hogy az ünnep nem egyetlen pillanatból áll. A lényeg az, hogy megéljük ezeket a pillanatokat. Ugyanúgy, ahogy a készülődéseiét is. Amikor feldíszítjük a lakást, kiválasztjuk az ajándékokat, belefaragjuk a talpba a fa törzsét: ezek is úgy jók, ha ott és akkor belemélyedünk és örömmel tesszük. De aztán jön csak a lényeg, az egész kiteljesedése, s ha éppen ennek nem tudjuk átadni magunkat, akkor ott űr marad. Ez olyasmi, mint amikor egy izgalmas versenyt nézel a tévében és pont mielőtt kiderülne, ki a győztes, elmegy az áram. Élvezetes volt ugyan odáig, de abban a pillanatban az egésznek annyi. Csak ülsz meredten a sötét képernyő előtt, mérhetetlen benned a frusztráció és pontosan tudod, hogy az a pillanat sosem jön vissza többet. Akkor sem, ha tíz perc múlva tele lesz az eredménnyel a net és akárhányszor visszanézheted a finist a juhtúrón (értsd: „jutyúbon”).

A felvezetés, a készülődés arra vannak, hogy ráhangoljanak valamire. Csak lépcsőfokok, hogy feljuss valahová. Hisz ha minden átmenet nélkül egyszer csak bumm, fent lennél, az nem lenne olyan érdekes. Ha viszont megjárod a fokokat, aztán nem jutsz sehova, az egész hiábavaló volt. Az ünnep iparosítása pontosan ezt teszi. Annyira a készülődésre, azaz a vásárlásra fordítják a figyelmünket (ennek a kettőnek sem szabadna összeolvadnia!), hogy amikor eljön a pillanat, már elfáradtunk, túlidegeskedtük és rég elegünk van az egészből. Gyakran pedig annyira a felszínre koncentráltunk, hogy az ünnep valódi tartalmát már képtelenek vagyunk megélni. (Pontosan ez történik egyébként a hetedhét országra szóló lakodalmaknál is.) Éppen emiatt a gyerekeké a karácsony igazán. Ők még a pillanatban élnek.

A karácsony pillanatai mindenkinél máskor jönnek el. Nálam akkor, amikor szenteste kezd sötétedni. Kigyulladnak a színes kis égőcskék a karácsonyfán, felzeng a százéves szalagos kazettáról a mennyből az angyal, az egész család egymást átkarolva áll az ünnepi fényben és a közösen énekelt dal első soránál elakadok, mert feltartóztathatatlanul törnek fel belőlem a könnyek, magam sem értem, hogy miért. De az a pillanat annyira gyönyörű! Aztán kibontjuk az ajándékokat, isteni finomat vacsorázunk, a következő nap végiglátogatjuk a rokonságot, szilveszterig lerágjuk a fáról az összes szaloncukrot és vízkeresztnél szépen elköszönünk az ünneptől. Nálam ezek a karácsony igazi pillanatai. Amikor együtt vagyunk, pihenünk, eszünk-iszunk, örvendezünk. Kicsit magunkba szállunk, kicsit megtisztulunk, lelkiekben töltekezünk.

Ha ezt egy pszichológus nem képes körülhatárolni és ráadásul még a többi emberről is feltételezi, hogy ők sem tudják, nos, akkor nem igazán értem, hogy miről tanult az egyetemen és hogy szakemberként hogyan tud hozzájárulni a világhoz.

Emberek! Az ünnep nem a vásárlástól szép! A karácsony a szeretet ünnepe. Örüljünk annak, hogy kicsit kiszállunk a mókuskerékből és itt vagyunk egymásnak. Nem csak testben, hanem úgy igazán.

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.