Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az ideális államforma

2010.08.16

A történelem már számos államformát, megannyi eszmét és társadalmi rendszert felsorakoztatott – és úgy tűnik, még mindig nem találtuk meg az igazit. Tankönyveink lapjairól ismerjük az ősközösségi társadalomtól a feudalizmuson át a hatalmas birodalmakig mindenféle rendszert. Tanultunk rabszolgatartó társadalmakról, királyságokról, dualizmusról, diktatúrákról. Megtapasztaltuk a fasizmust, kommunizmust, imperializmust, szocializmust, kapitalizmust. Látjuk, hogyan is működik az az állítólagos modern demokrácia. És valahogy mégis mindegyik kudarcot vall. Mi lehet akkor hát az ideális államforma? A megfelelő eszmerendszer? Mitől működhet jól egy társadalom?

Nos, az a véleményem, hogy bármi jó lehet. Ugyanis nem az számít, hogy milyen államformát választunk és milyen eszmék mentén szervezzük a társadalmunkat. Minden azon áll vagy bukik, hogy a hatalmon levő(k) milyen ember(ek). Milyen motivációk hajtják, milyen szándékok vezérlik őket. Akár egy diktatúra is működhet tökéletesen, ha az adott diktátor azért vívott ki önkényuralmat magának, hogy lesöpörje a hitvány vezetőket és kizárólagos jogon helyére tegye az adott társadalmat. Ha az vezérli, hogy jót tegyen népével, leszámoljon az élősködőkkel, munkát és igazságot teremtsen, jólétet és biztonságot hozzon az embereknek, akkor az a diktatúra jó. Más kérdés, hogy a diktátori babérokra törőket éppenséggel pont nem ilyesmik hajtják, hanem többnyire beteges hatalmi mánia.

Viszont éppen emiatt álmodhatunk magunknak bármilyen csodálatos demokráciát, ha a demokratikus úton megválasztott vezetőink csődbe viszik az országunkat, saját zsebükre kiszolgáltatják társadalmunk minden szegmensét más országoknak, leépítik az olyan alappilléreket, mint az oktatás, egészségügy, ipar, mezőgazdaság, infrastruktúra, szociális háló, vagy éppenséggel a művelődés, szórakozás, sport.

De ne csak a magunk baját nézzük, ott van a világ jelenlegi nagyhatalma. Náluk is elméletileg virágzik a demokrácia, amelynek zászlaja alatt bárkinek lehet fegyvere és simán lepuffanthatja egyik ember a másikat. Teljesen elfogadott még mindig a kapitalista szemlélet, aminek fényében a cél az emberek és vállalatok eladósodása a legeslegvégsőkig, persze demokratikusan. A természeti katasztrófák vészjóslásai ellenére még mindig magasan élen járnak a pazarló, környezetkárosító szokásaikkal, s teszik mindezt úgy, hogy mélységesen meg vannak győződve róla: demokratikus joguk van hozzá. A demokrácia zászlaja alatt évek óta meddő, értelmetlen háborút vívnak – a történelem során nem először – , pusztán mániákus hatalomféltés miatt, a nyilvánosság felé koholt, hamis indokokkal. Ez volna hát a világ számára a követendő, eszményített rendszer.

A demokrácia jelenleg azt jelenti, hogy diktatórikus eszközök helyett manipulációval ér el egy szűk érdekcsoport bármit, amit csak akar. Pénz, hatalom, gyarmatbirodalmak, világuralom, mindegy. Demokrácia vagy diktatúra, köztársaság vagy királyság – a végeredmény szinte teljesen ugyanaz – ha a szándékok is hasonlóak. Nem kell ehhez történelmi tapasztalat, csak egy kis józan ész. Mi pedig még a múlt kárán sem tanulunk.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.