Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Politikai nézeteim

2009.03.10

Véleményem szerint Magyarország politikai helyzete minimum a rendszerváltás óta soha nem volt még ennyire cudar, mint ma. Ezért részben jogos az emberek reakcója, miszerint lépten nyomon mindenki panaszkodik, szidja a rendszert, a politikusokat, s egyre gyakrabban sírjuk vissza az átkost. Részben jogos, hiszen minden okunk megvan az elégedetlenségre, de azzal csak kollektíven magunknak teszünk rosszat, hogy egymásban gerjesztjük, egyre csak fokozzuk a rossz hangulatot, miközben eszünkbe sem jut elgondolkodni azon, mekkora lehetőségek is rejlenének bennünk.

Nem éppen új keletű a gondolat, amit kifejteni készülök, hiszen Petőfi is megírta már: „Habár fölűl a gálya, / S alúl a víznek árja, / Azért a víz az úr!” Szinte minden március 15-ei ünnepségen elhangzik, de belegondolunk, mit is jelent ez? Nos, vannak egyrészről a politikusok. Vannak pedig másrészről a polgárok, azaz a nép. Ha megnézzük a két csoport egymáshoz viszonyított arányait, teljesen nyilvánvaló, hogy utóbbiak elsöprő többségben vannak. Ám van még egy fontos különbség. Mégpedig a szervezettség. Míg az első csoport pártokba, hivatalokba, vezetőkbe, képviselőkbe és egyebekbe tömörül, kialakult szervezeti struktúrája, s ezzel együtt valamiféle programja, terve van; nos addig a másik csoport mindössze – már elnézést, de – csőcselékként háborogva lézeng, tüntet, kiugró esetekben dühöngve pusztít és vért követel. Semmiféle szervezettségről szó nincsen, s fejetlenséggel, destruktivitással még a világon soha semmit nem értek el.

A hatalom annak a kezében van, akit a nép felruház vele. Megvan persze a hivatalos, jogszabályi kerete, de valójában nem az számít. Nem az a lényeg, hogy ki nyeri a választásokat, hanem az, hogy kit fogad el a nép vezetőjének. Ha egy hatalom nem legitim, akkor nem tehet semmit. Ugyanis a nép van fölényben. A kormány a népből él. A beszedett adókból tartja fenn magát és kezeli a köztulajdont. Ezért csak akkor működhet, ha a nép ehhez hozzájárul és rábízza a pénzét.

Tehát ha a társadalom elégedetlen a vezetőjével, akkor egyáltalán nem kell engednie, hogy tovább folytassa kártékonykodását. Nem kell forradalom, vérontás! Egyszerűen csak össze kell fogni – ami nyilvánvalóan szervezést igényel – s meg kell vonni a hatalmat attól, aki méltatlan rá. Képzeljük csak el, mi történne, ha mondjuk jövő hónaptól senki nem fizetne adót. Nyilván összeomlani látszana a gazdaság. Ez most sem fest nagyon másként. Csakhogy nem lenne mit lenyúlni sem. Mit is tehetne az állam? Egy embert meg lehet büntetni, tíz embert, száz embert meg lehet büntetni, de tízmilliót nem. Egy egész népet nem. Úgyhogy még egyszer: kizárólag összefogással működhet bármi, ami több embert érint. Semmit nem kell eltűrnünk, ami nem a nép érdekét szolgálja. Mi adjuk a hatalmat vezetőink kezébe, s éppen úgyanígy meg is vonhatjuk tőle. Szépen, nyugodtan, szervezetten, okosan. Csak észre kellene vennünk.

Nem véletlenül nem vesszük észre: egészen kicsi korunktól arra idomítanak minket, hogy nincsen beleszólásunk abba, amit a nálunk nagyobbak művelnek. Arra tanítanak bennünket, hogy a törvényt tisztelni kell, s mi elfelejtünk belegondolni abba, hogy mi történhet akkor, ha vakon követünk bármit, amit elénk tesznek. Arra tanítanak bennünket, hogy jelentéktelen kis porszemek vagyunk, akik nem szólhatnak bele saját vezetőik döntéseibe. És elnevezik mindezt úgy, hogy demokrácia. Csak halkan juttatom eszünkbe, mit is tanultunk az iskolában erről a szóról: azt jelenti, népuralom. Az idegen szavak szótára szerint „az a politikai rendszer, melyben a népé a hatalom”.

De mindaz, amire idomítottak bennünket, csak illúzió, s csupán addig működik, amíg elhisszük. Jobb lenne idejében észrevenni békés lehetőségeinket, mielőtt elszabadulnak a mérhetetlen indulatok. Mert ha véres dühben törne ki a nép, akkor már nem fogja nézni, hogy kire csap le, csak kitombolhassa magát. Azt pedig nagyon nem kívánom a magyar népnek.

Aki nem hiszi, olvasson történelemkönyvet.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.