Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hűséges megcsalás

2009.09.01

Sokan sokfelé rágódtak már azon, mi számít megcsalásnak és mi nem, hol ér véget a hűség és hol kezdődik a hűtlenség. Van, aki szerint a harmadik személlyel folytatott nemi aktus számít megcsalásnak, van, aki szerint egy csók is az, mások úgy vélik, egy kihívó pillantás, egy pajzán gondolat is lehet hűtlenség. Van, aki szerint egy kapcsolatban megegyezés kérdése, hogy a feleknek mit szabad és mit nem – lásd nyitott kapcsolatok, sőt, nyitott házasságok. És van, aki elkülöníti a testi és az érzelmi megcsalást. Valószínűleg a sor hosszan folytatható, szerintem azonban cseppet sem olyan bonyolult ez a dolog, mint látszik.

Először is, test és lélek szervesen összefügg, földi létünkben a kettő nem választható szét élesen, mert kölcsönösen hatnak egymásra. Ezért is nem hiszek a csak szex kapcsolatokban, mint ahogyan meg vagyok győződve, hogy amikor beleszeretünk valakibe, akkor a testébe is éppúgy beleszeretünk, mint a lelkébe. Már ha igaz szerelemről van szó. Egyszóval a megcsalásban éppúgy van lelki, mint testi vonatkozás, a kettő el nem választható egymástól.

De valakivel szemben hűtlennek lenni csakis abban az esetben lehetséges, ha az illető személy nem a valódi párunk. Ha ugyanis igaz társunkra rátaláltunk, testileg-lelkileg csordultig telünk vele és fel sem merül, hogy valami/valaki másra lenne szükség. Akkor párunkon kívül minden ellenkező nemű, még azok is, akikért korábban meg voltunk veszve (filmsztárok, sportolók, titokzatos idegen a hatos buszról, sármos szociológiatanár az egyetemen, satöbbi) mostanra valahogy elszürkül, jelentéktelenné válik. Hisz ott van az oldalunkon a másik felünk! Egy Bratt Pitt vagy egy Pamela Anderson labdába sem rúg, egyszerűen nem kell.

Éppen ezért ha megcsalás esete forog fenn, akkor hálásak lehetünk a sorsnak. Hiszen napnál is világosabbá válik, hogy rossz helyen vagyunk, tovább kell keresnünk. Hogy nem a valódi párunkat találtuk meg. Csodálatos ajándék ez. Hisz hányszor tettük már fel életünkben a kérdést: vajon ő az igazi? Mennyivel egyszerűbb lenne, ha a homlokára lenne írva az embereknek a párjuk neve. Nos kérem, oda ugyan nincs írva, de ebből az egészen egyszerű próbából egyértelműen kiderül. A megcsaltnak és a megcsalónak egyaránt.

Hogy végső soron mit értünk megcsaláson? Bármit. Bármit, ami egy harmadik személlyel kapcsolatos. Egy vágyakozó gondolatot is. A hűségnek ugyanis nem az a lényege, hogy megtartóztatjuk magunkat a csábításokkal szemben. A valódi hűség motivációja nem a tény, hogy megcsalni csúnya dolog, vagy hogy fájna a másiknak. Éppen ezért ha valaki fizikailag hűséges marad ugyan, de gondolatban disznó dolgokat tesz valaki mással, azt én némi éllel hűséges megcsalásnak nevezném. A valódi hűség alapja ugyanis az igaz szerelem. Ilyenkor nincs szó önmegtartóztatásról, mert nincs is vágy mások iránt. Ilyenkor azért maradsz hű, mert nincs szükséged másra, mert ott áll melletted önmagad ellenkező nemű fele – nem pedig azért, mert illetlen.

Ha vágyat érzel más iránt, tedd meg. Komolyan, ne fogd vissza magad. Csak előbb mondd el őszintén a párodnak, mit érzel. Tisztázd le vele, váljanak el az útjaitok és menj a vágyaid felé. Ne félj a biztosat feladni a bizonytalanért. Családot, egész életet építeni hazugságra, kielégítetlen vágyakra, titkolózásra: önmagunkkal szemben is épp elég ronda dolog. A megcsalás, ahogyan a nevében is benne van, csalás. Nincs semmi rossz abban, ha a vágyaid után mész, sőt. Szükséged is van rá. Csak játssz tiszta lapokkal.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Hm...

(Diána, 2009.11.04 05:12)

Minden elismerésem ehhez a cikkhez...!